10.rész Velence?

Lehunytam szemeimet és arra koncentráltam, hogy elaludjak. Kezét óvatosan kicsúsztatta enyéim közül. Éreztem, hogy még néz, de nem nyitottam ki szemeimet.

- My little Angel!- suttogta.

Kicsit mosolyra húztam a számat, majd mély álomba szenderültem. 

*álmomban*

Ülök a tornácon az öreg Liam mellett, forró citromos teát iszogatva és  mosolyogva nézzük a vidáman futkározó unokáinkat a kertben. A nap, hamarosan eltűnik. Az ég kékes lila, és alul narancssárga. Csoda szép kilátás a hegyekre. Majd egy hosszú, hullámos, barna hajú, kék szemű kislány oda futott hozzám és megölelt.

- Nagymama kérlek meséld el nekem annak  a beteg kislány és a kis fiú történetét.- ült bele ölembe. Elmosolyodva néztem végig a kislányon. Ő az én unokám. Velem szembe leült egy  fiatal, szintén barna hajú és kék szemű nő.

- Én is szeretném hallani anya!- mosolygott rám.

Szememben könnyek jelentek meg lányom láttán. Drága egyetlen férjem, helyet foglalt mellettem és figyelmesen várta az igaz mesét..

- Egyszer volt hol nem volt. Minden szava igaz volt- kezdtem.-  Volt egy lány s egy fiú... egy életre szóló barátságot ígértek egymásnak. De az idő haladt és a fiúnak választania kellett. A lány vagy a karrier. A fiú a lányt választotta. De ő megrázta fejét és meg mondta a fiúnak, hogy válassza a karrier-t, mert ő mindig itt lesz és várni fog rá. Aztán történt egy baleset. A lány apukája meghalt. Ezután depresszióba esett. Az orvosok anorexiának ítélték betegségét. Később a fiú haza utazott és megtudta.  Megígérte a lánynak, hogy mindig mellette lesz valóban így volt. Majd eljött a nap amikor kórházba került a lány. A fiú megijedt. Félt, hogy sosem ébred fel, de másnap reggel minden rendbe jött. A Fiú megcsókolta. Összejöttek.... Az örömöt szomorúság követte. Kiderült, hogy a lány leukémiás......egy halálos betegség.  A Fiú kitartott mellette. Amíg csak élt.......a lány álma az öregség volt...a fiú mellett... de ez álom, álom maradt....majd a lány....egy nap fentről nézte a fiút miképp épül fel a romokból.....

- Hé, Hope jól vagy?- rázogatott Liam.

- Ah, neked is jó reggelt.- morogtam.- Persze, hogy jól vagyok. Miért?

- Csak mert..sírtál...miközben aludtál.

-  Azért sírhattam mert csodaszépet álmodtam és szeretném, ha igaz lenne....de sajnos már nem lehet az...- töröltem meg szememet.- Láttalak téged öregen....a lányunkat szülőnek az unokáinkat játszani... és én ott voltam melletted. Az unokánk kérte, hogy meséljem el a történetünket....és vissza hallva mi igaz mesénket....elsírtam magam...- emeltem tekintetemet Liamra.
- Biztos szép lehetett- magához ölelt.- De még lehet igaz.- mosolygott.
- Még is hogy? Egy másik testben?
- Igen.-bólogatott.
-  Persze, majd mikor vissza mész Londonba a repülőtéren rád fog köszönni egy barna hajú és kék szemű lány.-mosolyogtam.
- És akkor én rögtön tudni fogom, hogy te vagy az.- törölte le könnyeimet.
- És elmeséled a gyerekeiteknek, hogy én ki voltam?- kérdeztem.
- Minden este, elmesélem. Minden este tudatni fogom velük, hogy te voltál, léteztél, hogy te voltál az a személy aki mindennél fontosabb volt és, hogy mindig te leszel az.- lágy csókokkal hintette be arcomat.

Szavai hallatán elsírtam magam. Minden egyes pillantása, érintése, szava egy nagy löket a szívemnek. A lelkem mikor vele vagyok a legboldogabb és minden egyes perc mit nélküle kell töltenem egy-egy sebet jelent a szívemen.

***

Együtt vacsoráztunk Liamékkel. Vagyis Liamék vacsoráztak velünk.  Anya és Karen remekül főz de, ha együtt csinálnak valami kaját egyszerűen isteni. Remek hangulatban telt a vacsora, majd Liam letette az evőeszközöket.

- Most, hogy így összeültünk.-kezdte.- Szeretném az engedélyetek kérni.
- Még is mire?-mosolyogtam anyáék.
- Elszeretném vinni Velencébe Hope-t-  nézett rám.

Szemeim kikerekedtek, szívverésem felgyorsult. Velencébe??? Látom Velencét?? Úristeeeeen!

- Á, anya ugye mehetek?- könyörögtem.
- Nem is tudom..... Liam tudsz rá vigyázni?- ráncolta anyu a szemöldökét.
- Persze, és elvisszük az egyik nővért is...hogy betudja adagolni a tűket reggelente..

Anyáék tanakodni kezdtek. Én szorosan fogtam Liam kezét, míg meg nem született a válasz.

- Nos...arra a döntésre jutottunk, hogy.......


~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

ÉS SZIASZTOK:D
meghoztam az új részt:) 3 komi és kövi:)))  mellesleg csináltam egy facebookos csoportot ahol megtudhatjátok mindig hogy mikorra várható az új rész:)) https://www.facebook.com/groups/474341032661220/