2014. július 12., szombat

14.rész


~Liam szemszöge~


5 napja vagyunk már itt, Velencében és eddig minden jól alakult. Hope csodálatos. Örülök, hogy minden zökkenő mentesen telik. Bár több időnk lenne még...csak mondjuk még 10 év. Hogy lehessen gyerekünk... egy lány. Akiben újjá születhet. Gyorsan elhessegettem a halálról szóló gondolataimat.
Lassan megcsinálom a tojás rántottát és friss narancslevet facsarok az én drágámnak és egy tálcára helyezem őket egy szép szál rózsa mellé és kezembe veszem, majd óvatosan beindulok vele a szobába. Amikor beérek azonnal az asztalra helyezem hanyagul és Hopehoz futok. Nem, ez nem történhet meg!!
Mozdulatlanul, csendesen fekszik a hófehér ágyban s mindent beterít a vér. Az ő vére!
Ölembe kapom és rázogatom, hogy ébredjen már fel, de semmi! Beszaladok a fürdőbe és bevizezek egy törülközőt és törölgetni, legyezgetni kezdem arcát. Megkeresem a táskájában lévő inzulint és gondolkodás nélkül combjába nyomom.
Végtelennek tűnő percek múlva Hope újra lélegezni kezd és most már a megnyugvás könnyei hagyják el szememet. Lassan meglátom világos kék íriszeit, amik egyenesen az enyémbe néznek. Szorosan magához ölel és elsírja magát. Együtt könnyezünk hosszú perceken keresztül, majd fülembe súg egy köszönömet. 
Nyugtatóan simogatom hátát. Megmentettem. Nekem... Liam Paynek végre sikerült valami...méghozzá megmentenie azt a lányt akit a világon a legjobban szeret. Hosszasan megpusziljuk egymás száját, majd elhangzik a legfájdalmasabb még is legjobb megoldás a számból.
- Haza kell mennünk Hope!- suttogom.- Megint volt egy rohamod...- könnyes lett a szemem.
- Tudom.- motyogja szomorúan s közben a szívem szakad meg.

Lehúzom a véres ágynemút és a szennyesbe rakom, majd oda viszem neki az ágyba a reggelit...próbálom ezzel is elfeledtetni az imént történteket és amíg ő eszik addig összepakolom a cuccainkat. Lefoglalom a legközelebbi repülőgépre két jegyet, majd bebújok mellé az ágyba és átölelem gyenge testét. Alig eszik... most is az étel háromnegyedét ott hagyta. Egyre jobban gyengül és én ezt nem akarom felfogni.

A lány akit szeretek hetek vagy akár napok kérdése és a szívembe fog tovább élni. Bele fogok halni...
Nélküle nem tudok élni. Szeretem! Szeretlek Hope! Bár én lennék ilyen helyzetben helyetted és nem kéne ennyit szenvedj! Kérlek istenem adj valami csodát és mentsd meg őt! Hiszen sose ártott senkinek! A kórház beteg gyermekeit látogatja, foglalkozik velük, az időseknek segít és nem kér érte semmit!!! Annyi jó dolgot csinált eddig életében...miért akarod elvenni tőlem? Talán engem akarsz büntetni? Ilyen súlyos dolgot követtem el, hogy a legnagyobb kincsemet veszed el tőlem? Mond miért?? Mond meg mit tettem és jóvá teszem! Ígérem!!!


~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Tudom, hogy későn hoztam a részt, de kiélvezem a nyarat, a ballagás  utó örömeit, de igyekszem közbe nektek is bizonyítani!
Remélem vagytok még olvasók és kérlek komizzatok! <33
Dóri xx

3 megjegyzés:

  1. Fú ez marha jó!remélem gyorsan jön a kövi.
    Pusz:Mrs. Payne <3

    VálaszTörlés
  2. Sajnálom ,hogy nem lett folytatva. Nekem nsgyon tetszett az ötlet. Kérlek ,folytasd! Nagyon jó. Túl hamar lett vège ,de valahol az volt ,hogy több évad lesz.... Jó a blogod, ne ad fel :) ;)

    VálaszTörlés
  3. Kérlek folytasd az írást.😊😊
    Nagyon érdekelne hogy mi fog történni Hope és Liam kapcsolatával.
    És hogy Hope túléli-e a betegséget.

    Ha látod a komit gondolkozz légyszi a folytatáson mert nagyon jól írsz és nem értem miért hagytad abba.

    xx Csilla☺☺☺

    VálaszTörlés